A bizalmi vagyonkezelés egyik legnagyobb előnye az adómentes felértékelés lehetősége, erre azonban már csak szeptember közepéig van lehetőség.
A bizalmi vagyonkezelésről általában
A bizalmi vagyonkezelési szerződés a Polgári Törvénykönyvben meghatározott önálló szerződéses forma, amely a vagyonrendelő, a bizalmi vagyonkezelő és a kedvezményezett között jön létre. A szerződés megkötésével a vagyonrendelő a vagyonának tulajdonjogát átruházza a bizalmi vagyonkezelőre, így létrejön az ún. kezelt vagyon. A kezelt vagyon összetételére vonatkozóan nincs megkötés; bármely értékű és jellegű vagyonelem beletartozhat pl. ingatlan, ingóság, üzletrész, értékpapír stb. A szerződés megkötésének bejelentése után az adóhatóság adószámot rendel a kezelt vagyonhoz, így a vagyontömeg a társasági adó és a helyi iparűzési adó alanyává válik.
Vagyonátadás és vagyonkezelés
A bizalmi vagyonkezelés elterjedése érdekében 2014-ben módosították az illetéktörvényt, ezáltal a bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján történő ingyenes vagyonátadás mentesül az ajándékozási illetékfizetési kötelezettség alól. A vagyonkezelőnek az induló vagyont (tőke) a vagyonkezelési szerződésben megjelölt értéken kell nyilvántartania, ez azonban kis túlzással tetszőleges értékmeghatározásra adhat lehetőséget.
Példa: egy kft üzletrészének névértéke 3 millió forint, becsült piaci értéke 100 millió forint. XY magánszemély tulajdonos úgy dönt, hogy az üzletrészét bizalmi vagyonkezelőnek adja át. A bizalmi vagyonkezelési szerződésben az üzletrész, azaz a kezelt vagyon értékét 100 millió forintban határozzák meg. A jelenlegi kedvező jogszabályi környezet miatt a 97 millió forintos felértékelés után nincs adófizetési kötelezettség sem a vagyonrendelőnél, sem a vagyonkezelőnél. Értékesítés esetén az üzletrész szerzési értékeként a 100 millió forintot kell figyelembe venni. Így ha az értékesítés 110 millió forinton történik, akkor csupán 10 millió forint után keletkezik adófizetési kötelezettség.
A jogalkotó a fenti joghézagot úgy iktatja ki, hogy vagyonrendeléskor az átadásra kerülő vagyon felértékelésének összege után adófizetési kötelezettséget állapít meg a vagyonrendelőnél oly módon, mintha az átadás ellenérték fejében valósulna meg. A szigorítást a 2023. szeptember 11-e után megkötött vagyonkezelői szerződésekre kell alkalmazni.
Vagyonkiadás adózása
Eltérő szabályokat kell alkalmazni abban az esetben, ha a kedvezményezett igényt tart az induló vagyonra (tőke) és annak esetleges hozamaira.
Az illeték szempontjából a tőke kiadását úgy kell tekinteni, mintha azt közvetlenül a vagyonrendelő juttatná a kedvezményezett részére, így a jelenlegi illetékmentességi szabályok ebben az esetben is érvényesek, tehát a tőke kiadása során nem kell illetéket fizetni, ha az a vagyonrendelő házastársa, testvére, egyenes ági rokona részére történik. Minden más esetben ajándékozási illetéket kell fizetni.
Amennyiben a kedvezményezett magánszemély, és a tőke mellett hozamra is jogosult, a kezelt vagyon hozamát osztaléknak kell tekinteni és az ennek megfelelő szabályok szerint kell teljesíteni az adófizetési kötelezettséget.
