Készpénzforgalmat korlátozó intézkedések – nem csak cégeknek

A gazdasági életben megjelenő készpénzforgalom minimalizálását jópár jogszabály igyekszik lehetővé tenni. A készpénzforgalom minél könnyebb nyomon követhetősége egy ellenőrzés során kulcsfontosságú lehet, ugyanakkor a korlátozásoknak a pénzmosás megakadályozásában és a gazdaság fehérítésében is nagy szerepük van.

Pénzforgalmi számlanyitási kötelezettség

Az első korlátozó rendelkezéssel már cégalapítás során találkozhatunk.

Gazdasági társaság alapításához szükséges törzstőkebefizetése történhet a társaság ügyvezetője által megnyitott bankszámlára, vagy a társaság pénztárába történő befizetéssel. Abban az esetben, ha a vagyoni betét rendelkezésre bocsátása készpénzben történik, úgy erre csak ügyvéd által ellenjegyzett vagy közjegyző által közokiratba foglalt ügyvezetői nyilatkozattal kerülhet sor. Ezt követően az ügyvezetőnek a cég bejegyzésétől számított 8 nap áll a rendelkezésére ahhoz, hogy pénzforgalmi számlát nyisson, és a számlanyitásig még fel nem használt törzstőkét a cég bankszámlájára befizesse.

Pénzforgalmi számlanyitási kötelezettséget az adózás rendje is megfogalmaz. A törvény előírja, hogy a belföldi jogi személynek és az áfa fizetésére kötelezett természetes személynek, egyéni vállalkozónak legalább egy belföldi pénzforgalmi számlával kell rendelkeznie.

Az első pénzforgalmi számlát az adószám közlésétől számított 15 napon belül meg kell nyitni. Az érintett adózói kör köteles pénzeszközeit a megnyitott bankszámlán tartani, pénzforgalmát bankszámlán lebonyolítani.

Pénzforgalmi számlanyitásra kötelezett adóalanyokra vonatkozó szabályok

A pénzforgalmi számlanyitásra kötelezett adóalanyok adóköteles tevékenységük keretében egymásnak szolgáltatás vagy termékértékesítés ellenértékeként szerződésenként, egy naptári hónapban legfeljebb bruttó 1,5 millió forint összegben teljesíthetnek készpénzfizetést. Ha a felek a rendeltetésszerű joggyakorlat elvét megsértve az adott jogügyletet több szerződésben határozzák meg, akkor azokat úgy kell tekinteni, mint egy szerződés alapján teljesített készpénzfizetés, és az adott kifizetéseket össze kell számítani.

A korlátozás megsértése esetén mind az eladó, mind pedig a vevő 20 százalékos mértékű mulasztási bírságot fizet. A bírság alapja a készpénzfizetésnek szerződésenként és naptári hónaponként az 1,5 millió forintot meghaladó része. A bírság mérséklésére, illetve elengedésére nincs lehetőség.

Kizárólag  a kereskedelmi hatóságnál nyilvántartásba vett árukereskedő fogadhat el tevékenysége folytatása során 3 millió forintot elérő összegű készpénzfizetés akkor, ha belső szabályzatát a kereskedelmi hatósághoz benyújtotta, és abban vállalata a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény által előírt kötelezettségek teljesítését.

Kapcsolt vállalkozások bejelentési kötelezettsége

A kapcsolt vállalkozásokat bejelentési kötelezettség terheli az 1 millió forintot meghaladó értékben teljesített szolgáltatások készpénzben teljesített kifizetéseit illetően. A bejelentést a vevőnek kell megtennie a készpénz kifizetés napjától számított 15 napon belül.

Kapcsolt vállalkozások között gyakori a kölcsön nyújtása, ezért kérdésként merülhet fel, hogy a készpénzben nyújtott kölcsön esetén keletkezik-e bejelentési kötelezettség. A kölcsönszerződések ellenértéke nem a nyújtott kölcsön összege, hanem az annak ellentételezésére fizetett kamat. Így bejelentési kötelezettség akkor keletkezik, ha a kamat összege meghaladja az 1 millió forintot és annak megfizetése készpénzben történik.

 Magánszemélyek készpénzellenőrzése

A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása ellen irányuló uniós erőfeszítések részeként az Unió területére belépő vagy azt elhagyó utasoknak készpénzbejelentő nyilatkozatot kell kitölteniük, ha legalább 10 000 eurót (vagy más pénznemben, kötvényben, részvényben vagy utazási csekkben azzal egyenértékű összeget) szállítanak. A nyilatkozatot azon tagállam hatósága felé kell megtenni, amelyen keresztül a magánszemély a Közösséget elhagyja, illetve amelyen keresztül a Közösség területére belép.

A vámhatóság a készpénzforgalom ellenőrzése érdekében jogosult a természetes személyek, poggyászuk és szállítóeszközük, ellenőrzésére. A nyilatkozattételi kötelezettség szempontjából kizárólag a dolog feletti fizikai uralomnak van jelentősége, tehát az számít, hogy a készpénz kinek a táskájában, zsebében, pénztárcájában van. Így a nyilatkozattételi kötelezettség a készpénzt magánál tartó természetes személyt terheli, függetlenül attól, hogy ő annak tényleges tulajdonosa-e.

Ugyanakkor a nyilatkozat kiterjed arra is, hogy ki a készpénz tulajdonosa, így nemcsak a saját, hanem a más tulajdonát képező készpénzről is nyilatkoznia kell a 10 000 euró összeget magánál tartó személynek.

Azon magánszemélyek, akik a nyilatkozattételi kötelezettséget elmulasztják, illetve hiányosan, tévesen teljesítik, helyszíni bírság megfizetésére számíthatnak.

Scroll to Top